Blogbejegyzéseink

A félelem a változás gyilkosa?

Mennyire használjuk ki lehetőségeinket és mi akadályoz meg bennünket a kibontakozásban? John Whitmore, napjaink egyik coach guruja, a GROW-modell megalkotója az elmúlt évek során több száz embernek két kérdést tett fel és a következő eredményeket kapta: Összes lehetőségünk hány százalékát használjuk ki általában? 40% Mi az elsődleges gátja annak, hogy ennél többet használjunk ki? A félelem.

 

Jártál már úgy, hogy a tréning végén tíznél több tételt írtál össze, hogy min fogsz változtatni? Esetleg olyan csapatépítésen részt vettél-e, ahol kilónyi flipchartot írtatok tele, hogy ezentúl mit fogtok másképp csinálni? Hát rossz hírünk van. Piszok nehéz lesz.

66 nap 2010-ben Phillippa Lally kollégáival egy izgalmas kísérletet végzett a szokások megszilárdításáról. 96 önkéntes egyetemista részvételével –mindegyikük szeretett volna egy új szokást a mindennapjainak rutinjává emelni – a kutatás több hónapon át zajlott. A kutatásban résztvevők több új napi szokás közül választhattak. Minden új szokás az egészségesebb életmódot támogatta: egy gyümölcs az ebéddel, 15 perc futás minden vacsora előtt, napi 50 felülés, vagy több víz bevitele. A résztvevők minden nap interneten rögzítették előző napi teljesítésüket és válaszoltak olyan kérdésekre, miszerint a tevékenységet „nehéz volt nem elvégezni”, vagy „gyakorlatilag gondolkodás nélkül csináltam”. A kutatás szerint:

Avagy igaz-e az energiamegmaradás törvénye szervezeti kereteken belül?

„…Mindenki azt a kisugárzást és energiát kapja, amit ő ad másnak, de csak azt adhatja, ami benne van. Mert mindig azt kapjuk vissza, amit önmagunk adunk.” – Csernus Imre

Ez egyre erősödő munkaerő mobilitás, a gazdaság és környezet gyorsabb és gyorsabb változása, valamint a folyamatos szervezeti átszervezések következményeként a szervezeti struktúrák mára már sokkal dinamikusabbak, azaz kevésbé merevek és kiszámíthatóak, mint az akár 10-20 évvel ezelőtt természetes volt.        
Éppen ezért a vezetés, a hatalom és befolyás már nem a hierarchikus struktúrákban érhető tetten, sokkal inkább a szervezeti hálózatokban. Itt láthatjuk meg a szervezet erejét: képes-e arra, hogy odavonzza a legjobbakat, megtartsa őket és a mindennapokban energizálja őket.